A karrierportfóliózás új valóság

A karrierportfóliózás új valóság

84K, 36K és 6,4K - ennyi ember volt már elbocsátották januárban, februárban és márciusban. 2022-ben világszerte mintegy 161 ezer alkalmazottat bocsátottak el. Az olyan cégek, mint az Atlassian, amelyeket korábban dicsértek, amiért nem vetették alá magukat a létszámleépítésnek, szintén kénytelenek megszorításokat végrehajtani az évek óta tartó gyors növekedés után. Március 6-án az Atlassian megerősítette, hogy elbocsátja a munkaerő 5%-a .

Természetesen itt több, piaccal kapcsolatos tényező is szerepet játszik - a fenyegető recessziótól kezdve a mesterséges intelligencia fejlődésén és a kereskedelmi háborúkon át a finanszírozás hiányáig. A szervezetek minden lehetséges módon igyekeznek csökkenteni a költségeket, és be kellett azonosítaniuk az üzlet azon részeit, amelyek nem kulcsfontosságúak az alaptevékenység szempontjából, vagy nem működnek. Egyes esetekben ezek a leépítések várhatóak voltak, és tervbe is vették őket. Mások inkább "reaktívak" voltak, mint bármi más.

A létszámcsökkentés ilyen gyilkos példái azt az érzést keltik, hogy egyetlen munkahely sincs igazán biztonságban, legyen szó akár magasan stratégiai fontosságú pozícióról, akár egyszerű belépő szintű munkakörről. Az erőviszonyok, amelyek a világjárvány idején feltehetően a munkavállalók felé irányultak, az elmúlt hónapokban markánsan megváltoztak.

Kétségtelen, hogy a munkavállalók gondolkodnak (és ezt kell is tenniük) a karrierportfóliójukon, válaszul a változó üzleti környezetben való eligazodásra. Olyan lehetőségeket keresnek, amelyek segíthetnek fenntartani karrierjüket a zavaros időkben, vagy legalábbis új utakat nyitnak számukra. És pontosan itt kerül előtérbe a karrierportfólió koncepciója.

Mi az a karrierportfóliózás?

Egyszerűen fogalmazva, a karrier-portfóliózás egy olyan koncepció, amely szerint az egyének részmunkaidős vagy szabadúszó munkát végeznek, hogy változatos és rugalmas karriert alakítsanak ki. Ez a trend a karrier feletti nagyobb kontroll iránti vágy és a jobb pénzügyi lehetőségek keresése miatt alakult ki. De ez nem csak a pénzről szól. Lényegében a karrierportfóliózás a kapu egy szélesebb körű, alkalmazkodó és fejlődő szakmai élethez, amely lehetővé teszi, hogy az egyén hangsúlyt helyezzen a karrierje fejlődésére, új készségeket tanuljon, és több felfedezési lehetőséget teremtsen magának útközben.

Valójában a karrierportfóliózás valamilyen formában már létezett - bár kezdetlegesebb és töredékesebb formában. A befektetők például gyakran diverzifikálják befektetéseiket különböző ágazatok között, és bizonyos mértékig más iparágakban dolgozó kollégákkal is kapcsolatot alakítanak ki. Hasonlóképpen, a C-szintű vezetőknek mindig is voltak különféle külső projektjeik, amelyek segítségével új dolgokat tanulhattak, és kapcsolatban maradtak a saját területükön kívüli iparágakkal. Mi sem jobb példa erre, mint a Twitter vezérigazgatója, Elon Musk.

Ha 10 000 feat-ről nézzük, a növekedési lehetőségek diverzifikációja meglehetősen általánosnak tűnik. A szervezetek például a helyi gazdaság ingadozásainak ellensúlyozására különböző földrajzi területekre terjesztik ki üzleti tevékenységüket.

Így tehát indokolt, hogy a munkavállalók is így gondolkodjanak. Ez egy kiút az egy munkahelyre való kizárólagos összpontosításból és annak kockázatából, hogy egy hirtelen leépítés érintheti őket. Ez egy módja annak is, hogy elkerüljék, hogy csapdába essenek egy olyan iparágban vagy szerepkörben, amelyre nincs kereslet vagy kihasználtság.

Miért fontos a karrierportfóliózás?

Bár a több munkahely kombinálásának gondolata nem teljesen új, a hangsúlyt a változó munkakörnyezetnek köszönheti.

A Zapier , 2022-ben az amerikaiak 40%-ának volt mellékállású vállalkozása. Átlagosan heti 13,4 órát szenteltek a mellékállásnak. Évente átlagosan 12 689 dolláros jövedelmet realizáltak ezen keresztül. Hasonló tendenciák máshol is megfigyelhetők. Például a Deloitte Gen Z és Millennial Felmérés felvázolta, hogy 2022-ben az Egyesült Királyságban a millenniumiak 39%-a és a Z-generáció 42%-a végez mellékállású tevékenységet. Ez a szám csak növekedni fog, ahogy egyre többen csatlakoznak a karrierportfólióhoz.

Íme néhány ok, amiért van értelme a karrierportfólió összeállításának:

  1. Önmegvalósítás és felfedezés

    Az önfelfedezés megvalósítása kritikus tényezővé vált a munkaerő fejlődésében, és ezt felerősíti az az igény, hogy a folyamatos tanulás és az állandó tesztelés révén újra feltaláljuk magunkat. Gyakran előfordul, hogy a fejlődésre és fejlődésre való egyedülálló és változatlan törekvés, amelyet gyakran a sikeres karrier jellemzőjének tartanak, mélyen megzavarja a munka és a magánélet egyensúlyát. Ez nem jelenti azt, hogy egyeseknél ez nem működik. De azt jelenti, hogy mások számára egy rugalmasabb és sokoldalúbb megközelítés, amely lehetővé teszi számukra, hogy kihasználják erősségeiket, új szakterületek felfedezését és a karrierfejlesztés különböző modelljeivel való kísérletezést, jobban megfelelhet.

    Lehet, hogy valaki mindig is szeretett volna például egy jótékonysági szervezetnél dolgozni. Vagy talán valaki a pénzügyi szektorban szeretne tevékenykedni, de inkább a saját feltételei szerint szeretné ezt tenni, minthogy egy vállalat kerékkötője legyen. A karrierportfóliózásnak többek között ezek miatt is sok értelme van az önmegvalósításra törekvő egyének számára.

  2. Lépést tartva a technológiai fejlődéssel

    2013-ban az Oxfordi Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy az Egyesült Államokban a munkahelyek 47%-át fenyegeti az a veszély, hogy a következő 20 évben a mesterséges intelligencia megszünteti. Ez akkoriban túlzó állításnak tűnt. Az ilyen várakozások azonban csak az elmúlt néhány évben váltak aktuálissá, mivel az olyan vállalatok, mint a Facebook, az Amazon, a Microsoft és a Google nagy hangsúlyt fektetnek az AI-vezérelt technológiákra. Az OpenAI ChatGPT, egy GPT3.5-tel működő AI chatbotja kiváló példa erre.

    A mesterséges intelligencia által vezérelt technológiák radikálisan megváltoztatták a munkaerővel szembeni elvárásokat minden ágazatban és iparágban. Ez igaz a vállalatokra is, amelyek egyre inkább kihasználják az AI-vezérelt eszközöket, hogy hatékonyabbá tegyék a munkafolyamatokat, nagyobb értéket hozzanak ki és csökkentsék a piacra jutási időt. Most tekintsük ezt a fejlődést egy munkavállaló - mondjuk egy író - szemszögéből. Az AI-íróeszközök, különösen a ChatGPT, csökkentették a kiváló nyelvi artikuláció belépési korlátját. Bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az írói munka a kihalás szélén áll, azt sugallja, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik mindenkire, hogy jobb teljesítményt nyújtson a megkülönböztetés érdekében.

    Ez olyan stratégiai karrierportfólió kialakítását igényli, ahol az egyéneknek több lehetőségük van arra az esetre, ha az AI-alapú termékek hatással lennének a területükre. És az AI csak egy példa erre. Sok más terület is van, amelyet az új technológiák átalakíthatnak.

  3. A gazdasági bizonytalanságok kezelése

    Visszautalva a folyamatban lévő elbocsátásokról szóló beszámolóra, a közelmúlt gazdasági bizonytalanságai és a vállalatok költségvetésének hiánya miatt a munkavállalók számára nehezebbé vált a stabil elhelyezkedés a munkaerőpiacon. Ez különösen igaz az IT-iparban dolgozókra. Világszerte tömegesen kényszerülnek a munkavállalók arra, hogy kilépjenek a munkahelyükről. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább nem hagyományos módon keresnek menedéket.

    Figyelemre méltó, hogy az érdeklődés és a továbbképzés még mindig az egyén saját ellenőrzése alatt áll. A recesszió által ösztönzött munkahelycsökkentés vagy az elbocsátások veszélye azonban nagyrészt kívül esik az egyén befolyásán. Ez az oka annak, hogy egyre többen keresik a halmozott karrierlehetőségeket, ahol többféle jövedelemforrásra támaszkodhatnak arra az esetre, ha egy vagy több jövedelemforrásuk elapadna.

Kell-e aggódniuk a szervezeteknek?

A karrierportfóliózás a karriertervezés gyorsan fejlődő megközelítése. És bár ez nem zárja ki a szervezeti szerepvállalást, minden bizonnyal sok teret enged az egyéni képzelőerőnek és találékonyságnak. Mit jelent ez a szervezetek számára? Értsük meg két szempontból.

  1. Termelékenység

    A karrierportfólió koncepciója, bár eltérő, valahol kapcsolódhat a holdfénymunkához. Ez utóbbit egyszerre érvényesítették és bírálták. Amikor a moonlightingról kérdezték, John Ricco, egy New York-i székhelyű toborzási ügynökség társalapítója azt mondta, hogy "megértem, hogy az emberek miért akarnak két teljes munkaidős állást vállalni egy ilyen rossz gazdasági helyzetben, de üzleti szempontból ez semmiképpen sem engedhető meg".

    Miért? Feltehetően azért, mert a feketemunka egyes vállalkozások szemében befolyásolhatja a munkavállaló termelékenységét. Talán még adatokkal is alátámasztják ezt az állítást. Mi a helyzet a karrierportfólióval? Hogyan hat ez a munkavállaló termelékenységére? Nos, az eddigiek alapján ez a karriertervezés kiegyensúlyozott megközelítése. És ezt a saját felmérésünk is megerősíti.

    Több ügyfelünket is megkérdeztük arról, hogy hány alkalmazottnak van a fő munkahelye mellett részmunkaidős állása.

    • Átlagosan az alkalmazottak 20-30%-ának van a főállásán kívüli jövedelme. Körülbelül 10% dolgozik részmunkaidőben hétvégén. A legtöbb munkavállaló nem végez semmilyen munkát a főállásán kívül. Az ügyfelek minden esetben nem tapasztaltak észrevehető termelékenységi különbséget.

    • A karrierportfóliózással leginkább összefüggő szerepkörök a tervezők, a marketingesek és még az ügyvédek is.

  1. Üzleti teljesítmény

    A nap végén a vállalkozás végeredménye az, ami számít. Ez azonban nagyban függ attól, hogy egy szervezet mennyire jól kezeli a humán tőkéjét. Az általunk tapasztaltak alapján nem ritka, hogy az alkalmazottak frusztráltak a monoton munkafolyamatok, a stagnáló fizetések és a munkahelyen belüli előrelépés hiánya miatt.

    Pew Research Center kutatás kiderül, hogy a pénz az egyik fő mozgatórugója annak, hogy a munkavállalók elhagyják jelenlegi munkahelyüket. 2021-ben

    • A munkavállalók 63%-a az alacsony fizetés miatt hagyta ott a munkahelyét.

    • 63% az előrelépési lehetőségek hiánya miatt távozott.

    • 57% azért ment el, mert úgy érezte, hogy nem tisztelik a munkahelyén.

    • 45% a rugalmasság hiányát tartotta az egyik fő oknak.

    • 43% a jó juttatások és a biztosítási fedezet hiánya miatt távozott.

Mit mondanak nekünk ezek az adatok? Éles kontraszt van aközött, ahogyan a szervezetek látják humán tőkéjük jelenlegi állapotát, és aközött, ahogyan az a dolgozóik szemszögéből látszik. Ez a szervezeti kultúra radikális megváltoztatását igényli, különösen annak megértése tekintetében, hogy mi teszi a jó munkaerőt.

Ebből a célból a karrierportfólió összeállítása semmiképpen sem olyan gyakorlat, amelyet szigorúan meg kellene vizsgálni. Sőt, ez egy olyan megközelítés, amely a jövőben sok érdeme lehet. Gondoljunk csak bele:

  • Tekintettel a hozzáértő tehetségek hiányára, a szervezetek a jövőben talán inkább a szakemberek értékes idejének egy részéért folytatott versenyre fognak összpontosítani, mint arra, hogy napi 9-10 órára alkalmazzák őket.

  • A kumulatív karrierek fellendülésével a szervezetek egyre inkább az alkalmazottaik teljesítményének minőségére fognak összpontosítani, nem pedig a ráfordítások mennyiségére.

  • A kutatások szerint egy munkavállaló egy 8-9 órás munkanap során mindössze 2 óra 53 percig produktív. A szervezetek számára tehát jó előjel, ha életmódbarát megközelítést alkalmaznak a tehetséggondozásban.

A lényeg - a hozzáértő emberek közel tartása

Mivel a millenniumi és a Z generáció uralja a munkaerőpiacot és alakítja a munkaerő dinamikáját, a szervezeteknek óvakodniuk kell attól a jelentős paradigmaváltástól, amely a munkavállalók munkához való viszonyát érinti. Azt szeretnék, ha részmunkaidőben dolgozhatnának, többféle jövedelemforrással rendelkeznének, és ha akarnak, akár másodállásban is dolgozhatnának.

Természetesen nem lehet mindent a munkavállaló belátására bízni. A szervezeteknek olyan határokat kell felállítaniuk, amelyek érthetőek, igazságosak és működőképesek. A karrierportfóliózás megszakítása azonban egészen biztosan nem a helyes út. Nem szeretné, ha alkalmazottai "csendben kilépnének", vagy akár frusztrációval élnének. A végén valószínűleg ön lesz az, aki a középszerűség és a letargia okozta lemorzsolódás miatt szenved.

Végül is jobb, ha van egy nagyszerű szakemberünk, legalább a nap egy részében, mintha egyáltalán nincs.

Tetszett, amit olvastál? Itt még több a munkahelyi termelékenység biztosítása körül: