A lazsálás mint tünet

Sok munkáltató úgy véli, hogy a csapatépítés az egyetlen céljuk. Az IT-fejlesztők azonban úgy vélik, hogy a csapatot rendszeresen tesztelni kell a tétlenkedők jelenlétére A statisztikák szerint az 50 főnél több embert foglalkoztató vállalatoknál az alkalmazottak idejük 38%-át a közvetlen feladataikra, 36%-át a munkával kapcsolatos kérdésekre, 26%-át pedig nem meghatározható tevékenységekre fordítják.

Ezek az adatok a CleverControl munkavállalói felügyeleti szoftver fejlesztőitől származnak. Elmondásuk szerint a program ötlete abból a felismerésből származik, hogy minden vállalkozás egy feltétellel működik jól - ha minden alkalmazott becsületes és felelősségteljes. Ugyanazon a piacon két vállalat azonos kiindulási feltételekkel drámaian eltérő eredményeket érhet el, mert az egyik kereskedelmi igazgató becsületes volt, a másik pedig a vállalatok versenytársaitól szerzett többletbevételt.

"Azon gondolkodtunk, hogyan adhatnánk a vezetőknek egy megbízható eszközt ahhoz, hogy megértsék, ki kicsoda a csapatban: ki dolgozik valójában, és ki csak beszél róla" - mondja az egyik vezető fejlesztő, Mark Masters. Aztán rájöttek, hogy ennek egy szoftverterméknek kell lennie, amely mentes a szubjektivitástól "Amikor elkezdtük bevezetni a termékünket, úgy tűnt, hogy a vállalatok tele vannak lusta és gátlástalan emberekkel" - nevet Mark - "de aztán rájöttünk, hogy ha az alkalmazottak sok időt töltenek nem üzleti jellegű weboldalakon, vagy személyes e-maileket írnak, az azt jelenti, hogy egyes üzleti folyamatok nincsenek megfelelően összehangolva".

Például a marketingosztály - bármilyen okból kifolyólag - csak 1000 kapcsolattartót adott az értékesítőknek, holott sokkal több ügyféllel is kapcsolatba léphetnének. A célt elérték, a következő hónapban pedig pontosan ugyanennyi, így az értékesítési csapat csak fél erővel dolgozik tovább, és a program regisztrálni tudja az ilyen eseteket.

Más szóval nem minden vállalat képes meghatározni a munkavállalóktól elvárható eredmények maximális szintjét. "Programunk nem ösztönözheti a vezetőket büntetőintézkedések alkalmazására. Egy személy elbocsátása a legegyszerűbb dolog, amit megtehetünk. Ehelyett inkább a lógás okát kell kiderítenünk, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek többsége csak akkor kezd el céltalanul böngészni az interneten, amikor gyorsan végez az összes elvégzendő feladattal, vagy amikor nincsenek világos céljai". Gyakran más helyzetek is előfordulnak - a fejlesztő szerint a monitoring rendszerek nélkül nem lehet igazságot tenni.

"Például bármely vállalat értékesítési osztályán mindig van olyan alkalmazott, aki megüti a célt, és van, aki nem. De néha meglepő módon kiderül, hogy az előbbi sok időt tölt a munkafeladatokhoz nem kapcsolódó oldalakon, az utóbbi viszont nem. Valójában csak a munkával kapcsolatos böngészésre használja az internetet. A magyarázat egyszerű: az előbbi csak a régi, ismerős ügyfelekkel dolgozik, akik meg akarják újítani a szerződéseket, a másodiknak pedig marad az új ügyfelek hideghívása."

Az IT-fejlesztők úgy vélik, hogy a munkavállalók megfigyelése nem rossz dolog, hanem nagyszerű lehetőség a probléma megértésére. "Nem mondom, hogy a megfigyelés soha nem okoz negatív reakciót. Előfordul, és néha még a dolgozó elbocsátásához is vezet, de a program mindig is a motiváció eszközének volt szánva" - mondja Mark.

Szerinte ma a termelékenység első számú ellenségei a munkával nem kapcsolatos online erőforrások, például a közösségi hálózatok. Tanulmányok azt mutatják, hogy egy munkavállalónak körülbelül 23 percre van szüksége ahhoz, hogy egy figyelemelterelés után újra a feladatára koncentráljon. "Egy másik probléma a dohányzás - mondja Mark -, nyilvánvaló, hogy a dohányzó emberek gyakrabban elterelik a figyelmüket, mint a nemdohányzók. Ezért a programunkban szerepel a munkaidő alatti aktivitási és inaktivitási időszakok rögzítése".