A zsenialitás 9 szabálya

Tudtad, hogy a kreativitás tanulható? Ezt bizonyítja Michael Michalko, a kreativitás szakértője és a "Cracking Creativity" című könyv szerzője, amelyben feltárja, hogyan alkotta meg remekműveit Einstein, Edison, Tesla, Michelangelo, Mozart. Kiderül, hogy 9 fő kreatív stratégia létezik:

A zsenik fő szabálya, hogy megtanulják a problémát maximálisan széles körben szemlélni. Leonardo Da Vinci úgy vélte, hogy a probléma megoldásához többféleképpen kell megfogalmazni a problémát. Biztos volt benne, hogy gyakran a problémára való rálátást sztereotípiák homályosítják el, ezért ezeket a sztereotípiákat le kell rombolni. A kreatív megközelítés azt feltételezi, hogy a problémát különböző oldalról kell szemlélni.

Albert Einstein azt mondta, hogy a különböző gondolkodásmódok nagyban segítették őt a feladatok megoldásában és az új ötletek generálásában. Például egy kérdést nemcsak szavakban, hanem ábrán is meg tudott fogalmazni. Gondolj csak bele, te is be tudod-e mutatni a kérdésedet diagram formájában?

Jóval Einstein előtt Galileo Galilei azzal nyűgözte le kortársait, hogy képes volt gondolatait vázlatokban kifejezni, nem csak szavakban, ahogyan azt a kor tudósai tették.

A zsenik mindig is tudták, hogy a mennyiség mindig minőséggé változik, ezért kísérleteztek folyamatosan. Thomas Edison például 1093 szabadalmat szerzett találmányokra. Egyébként még az ötletekből is kivette a részét: 10 nap alatt egyszer egy kis találmányt, hat hónap alatt pedig egyszer egy nagy találmányt kellett csinálnia. Egyetértesz majd abban, hogy ez egy tökéletes ütemterv ahhoz, hogy fókuszban tartsd magad.

Ez azért is nagyon jó megközelítés, mert minél többet dolgozik az agyad, annál jobban működik. Johann Bach minden nap írt egy kantátát, még akkor is, ha beteg vagy kimerült volt. Mozart is nagyon termékeny volt: több mint 600 kompozíciót alkotott életében.

A zseniális ötletek olyanok, mint a Lego téglák. Nem mindig követi az utasításokat, hanem új kombinációkat hoz létre. Vegyük például a híres E=mc2 képletet. Itt minden fogalom - energia, tömeg és fénysebesség - Einstein előtt született. De Albert hozzájárulása az volt, hogy képes volt kombinálni őket, mint a legó téglákat. Maga a tudós mondta, hogy gondolkodásmódja egy kombinációs játék, vagyis a tárgyak helyes kombinálásának képessége.

Egy nap, amikor Nikola Tesla a naplementét figyelte, egy motorhoz hasonlította azt.Így jelent meg a váltóárammal működő motor. August Kekule tudós egyszer azt álmodta, hogy egy kígyó harapdálja a saját farkát. Amikor felébredt, megértette, hogy egy benzolmolekula gyűrű alakú.

A zseniális ember további képessége, hogy összefüggést lásson az össze nem illeszthető dolgokban. Ő úgy látja az összefüggéseket, ahogyan más ember nem látja.

Alexander Bell, a telefon feltalálója egyszer felfedezte, hogy az emberi fülben lévő rezgések hasonlítanak egy acélmembrán rezgéseire. A tudomány világában rengeteg ilyen példa van! Sok évszázaddal ezelőtt Arisztotelész azt írta, hogy a metaforák használata a zseni jele. Úgy vélte, hogy a remekművek akkor születnek, amikor az emberek különböző területeken analógiát látnak, ahol első látásra nincs semmi közös.

Néha nagyon nehéz megoldást találni a problémára, és úgy tűnik, hogy az új ötletek generálása zsákutcába vezet. Mi a teendő? Keressünk ott, ahol még soha senki nem keresett. Thomas Edison például sokáig birkózott a szénszál ötletével. Egy nap egy darab gyurmával játszott, amit a kezében gyűrögetett. Egyszer csak eszébe jutott, hogy a szenet úgy lehet csavarni, mint egy kötelet - és kész, kész az izzószál!

Ahhoz, hogy egy jó ötlettel állj elő, még ott is keresgélned kell, ahol eddig még senkinek sem jutott eszébe keresgélni. A válasz akár egy egyszerű gyurmadarabban is elrejtőzhet, amit a kezedben tartasz.

Alexander Fleming egyszer észrevette, hogy a penész megjelenik az elhalt baktériumok kultúráján. Valószínűleg sok orvos már korábban is észrevett ilyesmit, de soha senki nem fordított rá figyelmet. Flemingnek azonban támadt egy ötlete, hogy ezt a penészt is lehetne tanulmányozni. Ennek eredményeként fedezték fel a penicillint, amely emberi életek millióit mentette meg.

Az intuícióra hallgatni a zsenik nyolcadik szabálya.

A zsenik utolsó szabálya, hogy együttműködnek más zsenikkel. A legtöbb tudós, aki nagy felfedezéseket tett, szorosan együttműködött a szintjükön lévő emberekkel - szintén zsenikkel. A történelemben rengeteg példa van arra, amikor tehetséges emberekből álló társaságok és csoportok segítettek a tudomány, a művészet és a világ új felfedezésekhez jutni.